Szűrés vs azonosítás
A szintetikus gyémántok szűrése és azonosítása két különböző folyamat, amelyet a természetes és szintetikus gyémántok megkülönböztetésére használnak. A fő különbségek közöttük a cél, a sebesség és az ár.
Vetítés
A szűrés célja az, hogy gyorsan és olcsón kiszűrje azokat a gyanús köveket, amelyek a szintetikus eredetű jeleket mutatják. A szűrőeszközöket nagyszámú minta nagysebességű tesztelésére tervezték, és általában egyszerű választ adnak igen/nem a szintetikus eredet valószínűségéről. Ezek az eszközök olyan módszereket alkalmaznak, mint a fluoreszcencia, a hővezető képesség, az elektromos vezetőképesség vagy a vizuális képalkotás a természetes és a szintetikus gyémántok közötti különbségek kimutatására.
Azonosítás
Az azonosítás célja annak egyértelmű meghatározása, hogy a gyémánt természetes vagy szintetikus -e. Fejlett analitikai módszereket alkalmaznak a minta kémiai és fizikai tulajdonságainak biztosítására. Ezek a módszerek magukban foglalják az infravörös és a Raman spektroszkópiát, az x -gray diffrakciót, a fotolumineszcenciát és az izotóp analízist. Az azonosítás visszafordíthatatlan bizonyítékokat szolgáltat a gyémánt eredetére, de lassabb és drágább, mint a szűrés.
Míg a szűrés óránként tíz és több száz mintát tesztelhet, az azonosítás bonyolultabb elemzések esetén órákig vagy napokig tarthat. A szűrőeszközök több ezer dollárba kerülnek, míg az eszközök akár százezrek azonosításához.
Mindkét folyamat a gyémánt ellenőrzés részét képezi. Ideális a szűrés első használatával a gyanús kövek rendezéséhez, majd a szintetikus eredet megerősítéséhez. A két fokozatú megközelítés egyesíti a sebességet, az alacsony költségeket és a megbízhatóságot a szintetikus gyémántok észlelésében.
